A kutya nevelése
Mindenekelőtt a kiskutyában tudatosítani kell hogy mi vagyunk a falkavezérek és nem ő, ugyanakkor bízzon is bennük. Ha valami rosszat tett azonnal büntessük meg, de figyeljünk arra hogy a csak a "bűn" mértékéhez képest büntessük meg azaz ne túl enyhén, de ne is túl szigorúan, illetve azonnal és konkrétan. Viszont azonnal dícsérjük meg ha a feladatot elvégezte vagy abbahagyta a helytelen viselkedést. A felugrálás: Szoktassuk le a kutyánkat arról hogyha megérkezünk kitörő örömmel ugráljon fel ránk. A kutyáknál az ugrálás teljesen természetes, ösztönös dolog. A kutyák (mint a farkasok) úgy üdvözlik a felettük állókat, hogy megnyalják a másik száját, ezzel jelzik hogy elismerik társuk feljebb valóságát. Minket is így akarnak üdvözölni. Erről a magatartásról két féle képpen tudjuk leszoktatni: 1. Amikor felugrik forduljunk el tőle, majd simogassuk meg mikor abbahagyja az ugrálást. 2. Amikor megérkezünk gyorsan hajoljunk le és simogassuk meg a kutyát mielőtt felugrana. Később meglehet tanítani neki a parancsszóra felugrást de ezt mindenképpen kövesse egy feloldóparancs mellyel letesélekeljük.
Nagyon fontos még a rendeszresség is, például a kölyök azonos időben kapjon enni, és az étkezések közt ne legyen nasi. Ha nem kapnak nasit akkor az étkezések közt nem ugatnak és vonítanak, mert hamar belátják, hogy az ugatástól a tálkájuk nem tellik meg. Soha ne tanítsuk olyan dologra melyről később leakarjuk szoktatni. A nevelés során soha ne alkalmazzunk erőszakot mert ezzel csak elrontjuk a kutyát és félénké tesszük.A nevelés során a parancsokat mindig zárja le egy feloldó parancs is mellyel jelezük hogy most már azt csinál amit akar. Fonotos hogy míg a feloldó parancs el nem hangzik addig a kutya a parancsot telesítse és ne szaladjon el, ilyenkor hívjuk vissza és a parancsot ismételjük meg egész a feloldó parancsig (az nem baj ha a kutya a feloldó parancs elhangzása után is folytatja a gyakorlatot).